Szocialista realizmus, biztos sokan felteszik magukban a kérdést: hogy mi is az? Hogy kapcsolódik a műveszethez? Mikor volt egyáltalán? Kik a képviselői? Ebben a rövid cikkben szeretném leírni nektek hogy mi is volt az.

A szocialista realizmus, vagy rövidebben szocreál lényegében a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszert jelenti, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. Az I. világháború időszakát követő szovjetorosz avantgarde-művészet elfojtását követően meghonosított és politikai ideológiával is telített "hivatalos" (építő)művészeti irányzat.Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Ideológiája a kritikai realizmusra alapoz. Nem absztraktan ábrázoltak, hanem a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben. Ennek legfőbb eszköze a típus volt, mert Engels filozófiája szerint a típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű.

A szocialista realista alkotónak mindenekelőtt magáévá kellett tennie a marxista esztétikát, de ebben már az is benne rejlett, hogy vállalja a szocializmus vagy a kommunizmus építését, az emberek ilyen szellemben való nevelését.

Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek. A Szovjetunióban a festészetben első megnyilvánulásai Joganszon, Rjazsszkij és Grekov művei voltak. Mexikóban a forradalmi festészet képviselői (Diego Rivera, David Alfaro Siqueirosg), Olaszországban a neorealistának nevezett festészet képviselői (Guttuso, Mucchi, Zigaina) tartoznak ide.

A második világháború után a Szovjetunióban főként a festészet fejlődött, azon belül is a történelmi festészet, mely a kommunizmus és októberi forradalom eseményeit ábrázolta.

Magyarországon szovjet hatásra és minta alapján, alakult ki a második világháború után a népi demokráciában.A szocreál mint kötelező fogalom jelen volt minden művészeti ágazatban, így az építészetben, a képzőművészetben, a zenében vagy éppen az irodalomban. A szocreál célja: „tartalmában szocialista, formájában nemzeti”. E cél nyilvánvalóan alárendelt volt a Szovjetunió világhatalmi törekvéseinek.A magyar szocreál építészetet legösszefogottabban az új, városrészméretű lakótelepek építésénél, új városok telepítésénélbontakozott ki. Kialakulását az adott politikai-ideológiai elvárások mellett a megnövekedett társadalmi igények (lakáshelyzet, iparosítás, migráció) és a magyar építőipar szakmai, technológiai tradíciói, illetve kapacitása közti ellentétek is táplálták.